Az Antarktisz a globális felmelegedés fokozódásával szélsőséges környezeti események katasztrofális sorozatával néz szembe, ami az egész világ éghajlatára kihat - figyelmeztetnek tudósok egy, a brit kormány megbízásából készült jelentésben a Financial Times beszámolója szerint.
Míg a földi erőforrások felélésének ütemét jelző általános magyar túlfogyasztási mutató rosszabb a világátlagnál is, a műanyag-hulladék menedzselés szempontjából az ország a nemzetközi mezőny közvetlen élvonalába tartozik egy új jelentés szerint.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
Az MNB Zöld programja keretében kétéves kutatási-módszertani projektet indított tavaly a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatok felmérésére, illetve az ezek kezelésére szolgáló pénzügyi felügyeleti módszertanok kialakítására. Az EU által finanszírozott együttműködés eddigi eredményeit egy nemzetközi webináriumon mutatták be.
Olvasói jelzés szerint előfordulhat, hogy egészen a mérőcseréig sikerül elvinni a telepítési folyamatot, ami lényegében a HMKE hálózatcsatlakozási eljárásának utolsó fontosabb lépése az üzembehelyezés előtt. Mégsem érdemes reménykedni abban, hogy esetleg valahogy sikerül átcsúszni a radar alatt, és a betáplálási stop időszakában igényelni és üzembe helyezni szaldós HMKE-t.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
Az épületek energetika korszerűsítésének a fontosságára, a napenergiában rejlő lehetőségekre, valamint a civilizáció végleges egzisztenciális veszélyeire is felhívta a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána, a Pénzcentrumnak adott interjújában. A klímakutatót a napokban választották meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnökévé.
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS), amelyeket a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat alkalmazni tud - szerepel az Európai Bizottság honlapján.
Olyan reformot tervez a magyar kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a Portfolio az uniós helyreállítási terv új anyagában. Ez azt jelenti, hogy miközben erről idehaza még nem tett említést a kormány, az Európai Bizottság felé kidolgozott, most társadalmi egyeztetésre kitett, dokumentumban felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát. A dinamikus árképzést lehetővé tevő reformhoz gyorsan hozzátette azt a kiegészítést is, hogy ennek „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti. Van még egy másik, szintén nagy jelentőségű terv is a kormány anyagában: kiderült, hogy 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány, amellyel legalább 20 ezer ingatlan újulhat meg alapvetően, és a cél az, hogy ezek segítségével évi 171 GWh-val csökkenjen az ország primer energiafogyasztása.
Nagyon nagy lendületben van a napelemes háztartási méretű kiserőművek telepítése Magyarországon, de ha jobban a számok mélyére nézünk, azt is beazonosíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedés az MVM ÉMÁSZ elosztói körzetében történt, sőt, ha járási szintre szűrűnk, akkor Eger, Hatvan és Aszód környéke végzett a Portfolio által vizsgált rangsorok élén. A budapesti kerületek közül pedig egyértelműen a 4. kerület, azaz Újpest, végzett az élen a napelem telepítések darabszámának és beépített kapacitásának növekedése terén.
Nem jutottak megállapodásra a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésének konkrét céljaiban a világ gazdaságilag legfejlettebb húsz országát tömörítő csoport (G20) környezet- és éghajlatvédelmi miniszterei pénteki indiai tanácskozásukon, és újfent nem tudtak közös nyilatkozatot kiadni e témában.
Ürge-Vorsatz Diána környezetkutató, fizikus nyerte el az egyik alelnöki posztot az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 59. plenáris ülésén megtartott szavazáson - szerepel az IPCC bejegyzésében.
Tegnap számoltunk be a kormány új szén-dioxid kvóta adójáról, valamint tranzakciós díjáról, amivel a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó építőipari, vegyipari, szeszipari, illetve olajfinomító létesítményeket kötelezné fizetésre. A rendeletre reagált az Európai Cementipari Szövetség egyik tagja, a CeMBeton állásfoglalása szerint a tranzakciós díj és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra.
Új adókat kaptak a nyakukba az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítmények, az úgynevezett szén-dioxid kvóta adóval, illetve egy új tranzakciós díjtétellel a kormány fizetésre bírja a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő gyárakat, például a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártókat, téglagyárakat, cukor-és szeszgyártásban, olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátókat, valamint néhány hőerőműt, távfűtő céget. Az új ipari adók a Magyar Közlönyben jelentek meg, és már érvényesek a hatálya alá eső kibocsátókra vonatkozóan. Az új intézkedés célja egyszerre lehet az államkassza feltöltése, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzése.
Megegyezés jött létre Magyarország és Japán között a nukleáris ipari együttműködésről, amelynek fő célja, hogy az atomenergia továbbra is hangsúlyos eleme lehessen a két ország energiastratégiájának - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tokióban.
Magyarország és Lengyelország vétója mellett, Lettország és Szlovákia tartózkodásával elfogadták ma az uniós tagállamok az energiahatékonysági irányelv módosított változatát, így az 20 nap múlva hatályba lép és a végső energiafelhasználás csökkentésével kapcsolatos szabályok minden tagállamra kötelezőek lesznek – derült ki a Tanács közleményéből és a kapcsolódó anyagokból, nyilatkozatokból. Magyarország arra hivatkozva szavazott nemmel, igaz minősített többséggel a többiek leszavazták, hogy „az irányelv rendelkezései aránytalanul nagy gazdasági és társadalmi terhet ró majd Magyarországra, a célok nem hajthatók végre költséghatékonyan; ezért a javaslat túllépi azokat a határokat, amelyeket felelősséggel vállalhatunk.”
Díjazzuk a zöld befektetéseket! Vagyis minden olyan beruházást, projektet, amire most megéri áldozni, hogy a későbbiekben fenntarthatóbban, kisebb környezeti lábnyommal élhessünk, illetve a gazdaság is ennek megfelelően működhessen. Ha van egy jó üzleti modelled, egy terméked, amit jó befektetésnek ítélsz meg, jelentkezz a Green Awards ingyenes pályázatra! 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit, vállalatait díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával.
Potyautasok mindig voltak és lesznek is, a kérdés az, hogy mennyien. Átvitt értelemben egy kötelezettség esetében azokat nevezzük így, akik nem akarják teljesíteni a kirótt kötelezettséget, de a szolgáltatást igénybe veszik. Az új (kiterjesztett gyártói felelősség) EPR díjat annak célja alapján azért kell fizetni a társaságoknak, mert az állam, vagy rajta keresztül a koncesszor kezeli a hulladékunkat. Aki nem regisztrált az új EPR rendszerbe és ezáltal nem is fog EPR díjat fizetni, de hulladékot termel, valamint EPR köteles terméket hoz forgalomba, az a rendszer potyautasának tekinthető. Ugyanis az EPR rendszerben a díj fizetésével kollektív teljesítés keretében finanszírozzuk a hulladékgazdálkodás új rendszerét, a hulladékkal kapcsolatos koncesszori feladatokat.
A csütörtökön közzétett új Eurobarométer felmérés szerint az európaiak túlnyomó többsége (93%) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás súlyos globális problémát jelent. A megkérdezettek több mint fele (58%) gondolja úgy, hogy – a hirtelen energiaár-emelkedések és az ukrajnai orosz invázió nyomán felmerült gázellátási aggályok fényében – fel kell gyorsítani a zöld gazdaságra való átállást. Gazdasági szempontból az európaiak 73%-a egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások mértékét. Háromnegyedük (75%) egyetért azzal is, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés innovációt eredményez. A felmérés további érdekessége, hogy 7 tagállamban, köztük Magyarországon a megkérdezettek több, mint fele érzi úgy, hogy személyesen ki van téve környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és veszélyeknek.
Az Energiaügyi Minisztérium háttérintézményeként megalakult júniusban a Független Energetikai Adatközpont Zrt. (FEAK), amelynek fő feladata az ellátásbiztonság növelését, a megújuló energiaforrások szélesebb körű hasznosítását szolgáló megoldások kialakítása és alkalmazása a villamosenergia-szektorban – derül ki a tárca csütörtöki közleményéből.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
